MTÖE

Ökumenikus Teológusnő Egyesület vagyunk, mégpedig vallásközi értelemben ökumenikus. Ennek megfelelően jelenleg evangélikus és katolikus felekezethez tartozó teológusnők, hittanárok, lelkipásztori munkában tevékeny lelkésznők valamint egy a zsidó hittudományt művelő társnőnk alkotják társaságunkat. Jelenleg tíz tagunk van, de mindig vannak új érdeklődőink is, méghozzá szerencsére egyre többen.

Nyitottak vagyunk a határtudományok (szociológia, pszichológia, pedagógia stb.) művelői iránt is. Érdeklődő hallgatóként vagy szimpatizánsként pedig bárki részt vehet találkozóinkon, előadásainkon, konferenciáinkon.

2007-es megalakulásunkat követően jó pár évig elsősorban tudományos műhelyként működtünk, amely teret és lehetőséget biztosított egy ökumenikus párbeszéd és teológiai együttgondolkodás számára. Ebben az időben még formálódott a közösségünk, ezért elsősorban befelé próbáltunk építkezni, hogy aztán később majd egy igazi élő közösséggé összeforrva kiléphessünk a nyilvánosság elé, amit 2013 februárjában meg is tettünk.

Korábbi műhelyeink az istengyermekek szabadságában gondolkodók és kérdezők fórumai voltak, ahol teológiai és spirituális szellemi-lelki táplálékot kínáltunk egymásnak. Havi rendszerességgel ültünk össze és mindenki a saját területéről hozott egy előadást a többiek számára. Az ökumenikus nyitottság körünkben folyamatosan élő valóság volt: a közös hit hullámhosszán maradva sosem azt kerestük, ami elválaszt, hanem ami összeköt bennünket. Anélkül, hogy egy kicsit is belecsúsztunk volna bármiféle „szinkretizmusba”.
 

Az egyesület megalapításának ötlete

Egyesületünk elődje egy európai szervezet még pedig az ESWTR (European Society of Women in Theological Research) magyar tagozataként jött létre 2000-ben. Maga a Svájcban alapított anyaszervezet 1986 óta létezik, jelenleg több, mint 600 tagot számlál, rendkívül színes és sokarcú. Egyesületünk elnöke 2009 óta az európai egyesület nemzetközi vezetőségének is tagja.

Az MTÖE elsősorban konferenciák megszervezése által kapcsolódik az anyaszervezethez. Ennek megfelelően Budapesten 2005-ben megrendezte a 11. Nemzetközi ESWTR Konferenciát „Hídépítés a sokszínű Európában” címmel. Fontosnak tartottuk akkor, hogy a nagy európai szervezetnek némi „kelet-európai” látásmódot is adjunk, hiszen a magyar teológia úgy válik részévé az európai teológiának, hogy sajátos kérdésekkel is foglalkozik, és szemlélete, mentalitása is eltér a nyugati modelltől.

A nagy nemzetközi konferenciák mellett kisebb regionális konferenciák segítik a rendszeres tapasztalatcserét és a tagok szellemi, spirituális gazdagodását. Nagy örömünkre szolgált, hogy 2010. augusztus 26-29 között Budapesten rendezhettük meg a soros közép-kelet európai konferenciát. A konferencia intézményi hátterét Prof. Dr. Jutta Hausmann professzornővel (az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetség tanszékének vezetőjével) együttműködve az Evangélikus Hittudományi Egyetem adta. A konferencia témája a következő volt: Női méltóság, mint emberi méltóság. A teológia és antropológia összefüggései közép-kelet európai perspektívából .

A női teológia egyik megnyilvánulása a feminista Szentírás-értelmezés, melynek építő jellegét emeli ki a Pápai Biblikus Bizottság által kiadott Szentírásmagyarázat az Egyházban című dokumentum (1993):

„A feminista egzegézisnek számos pozitív mellékhatása van. Létrejötte óta a nők aktívabban vesznek részt az egzegétikai kutatásban. Gyakran a férfiaknál jobban sikerült észrevenniük a nők jelenlétét, jelentőségét és szerepét a Szentírásban, a kereszténység kezdeti történetében és az Egyházban. Annak a modern kulturális látókörnek alapján, amely nagyobb figyelmet szentel a nő méltóságának és szerepének mind a társadalomban, mind az Egyházban, új kérdéseket teszünk fel a bibliai szövegnek. Ezek új felfedezésekre adnak alkalmat. A női érzékenység talál és kijavít olyan elterjedt értelmezéseket, amelyek célzatosak és arra irányulnak, hogy igazolják a férfiak uralmát a nők felett.”

Szükség van-e egyáltalán egy ilyen nőarcú teológiára, kérdezhetnénk. Miben más ez? Mit adhat a klasszikus férfi teológia mellé sajátosságként, újdonságként? A női teológia, alapul véve a Biblia sajátos antropológiáját, igyekszik rámutatni arra, hogy a férfi és a nő egyaránt Isten képére teremtetett, egyenlő méltósággal, értékekkel rendelkező, Isten által akart és szeretett lény, mindenféle megkülönböztetés nélkül. Felmutatja, hogy a nők elleni diszkrimináció a társadalmi együttélés legsúlyosabb, égbekiáltó bűnei közé tartozik.

A különféle felekezetekhez tartozó keresztény egyházak éppen női teológusaik segítségét igénybe véve tudnak társadalmi kritikát gyakorolni, ami éppen a kontextuális teológiai gondolkodás egyik nagyon fontos célkitűzése. Az egyházak, amelyek hierarchikus intézményi felépítményük mellett Jézus szándékából adódóan mégis elsősorban „testvéri közösségek”, nem nézhetik tétlenül a nőket érő diszkrimináció megnyilvánulásait, s még kevésbé vehetnek részt bennük. Az egyházakon belüli nőmozgalom olyan fórum, ahol a radikális társadalomkritika gyakorlása mellett a felszabadítás gondolata érződik. Ebből következően a női teológia valódi empátiát tanúsít az elnyomottak iránt (nemre, fajra, felekezetre vagy bármi egyébre való tekintet nélkül) és ezáltal forradalmasítja az erkölcsteológiát. Olyan értékeket hordoz, mint az érzék a konkrétumokra, az együttérzés, a könnyedség közvetlen kapcsolatok teremtésére. A női teológiai gondolkodás lehet épp olyan intellektuális, tudós művek sorozatait megalkotó, mint a hagyományos férfi teológia. De lehet egészen más is: kontemplatív, intuitív, költői.

2013-ban úgy döntöttünk, hogy vagyunk már olyan erősek befelé, hogy kiléphetünk a közönség elé megmutatni, hogy mi is az a női teológia, és hogy miben más, mint a tradicionális teológia. Ehhez a misztika témáját választottuk, mely érdekes és vonzó a ma embere számára.

Misztika-sorozatunk két részből állt. Az egyiknek az Evangélikus Hittudományi Egyetem, a másiknak pedig a jezsuita rendtartomány által fenntartott Párbeszéd Háza adott helyet.

A misztika jelentősége az ökumené szempontjából

A tradicionális teológiában sokszor a felekezetek és vallások közötti ellentét kerül előtérbe. A misztika gondolatisága viszont azt hangsúlyozza, hogy az ellentétek kiemelése nem szükségszerű, csupán esetleges. Lehet találni olyan utat, amely nem eltaszít, hanem összeköt.

Ez egy természetesen megélhető út, olyan mint egy lélegzetvétel. Magától értetődik, oda sem kell figyelni rá és mégis jelen van.

Persze a vallásközi- és felekezetközi párbeszéd közel sem ilyen egyszerű. Ezt a fajta párbeszédet tanulni kell, el kell sajátítani a kultúráját. Le kell vetkőzni hozzá rengeteg félelmet, és meg kell tanulni azt, hogy egy másik vallási tradíció sajátosságainak megbecsülése nem jelent szinkretizmust, és nem jelenti a saját tradíció elveinek, súlypontjainak feladását sem. Sok ember – teljesen érthető módon – azonosítja magát a saját vallási tradíciójával, így egy kicsit személyében is veszélyeztetve érzi magát, hogy mi lesz akkor a vallásához való kötődéssel, a saját hagyomány szeretetével, ha hirtelen egy másik vallási hagyományban is meglátja a jót, a szépet, a vonzót.

Ezen a téren van bőven dolgunk még. Mi hiszünk abban, hogy éppen a misztika „mint gondolkodást és társadalmat formáló erő” képes arra a fajta nyitottságra, toleranciára, ami megtalálja az egységet a különbözőségben. A keresztény misztikus gondolkodók mindig is azt képviselték, hogy lehet párbeszédbe kerülni a másfajta gondolkodással, hiszen Jézus által és istengyermekiségünk által mindannyiunkban van valami közös. A misztika mint tapasztalat az egység megtapasztalását jelenti. Az ember és az ember össze van kötve a valóság egy mélyebb síkján, nekünk csak nyitottabbá kell válnunk erre a mélyebb valóságra és akkor érthetővé válik minden, szinte teljesen magától.

a(z) MTÖE elnöke

Rita katolikus teológus, hittanár, kulturális manager, szociális manager és mentálhigiénés szakember.
Főbb kutatási területei: zsoltároskönyvexegézis, szinkrón-intertextuális szövegelemzés, feminista és felszabadítás-teológiai bibliaértelmezés.

Bővebben ...

a(z) MTÖE titkára

Larissza nyelvész, kultúratörténész, a zsidó vallástudomány doktora.
Kutatási területe: feminista elméletek, nőkutatás, zsidó vallás és kultúra.

Bővebben ...

a(z) MTÖE pénztárosa

Krisztina SJC 14 éve tartozik a Jézus Szíve Társasághoz. Volt vallási műsorszerkesztő, rendezőasszisztens és tanár. Ökumenikus nyitottsága a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szervezet Bárkával való kapcsolatához kötődik. Teológiát, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadást és addiktológiai konzultációt tanult. Jelenleg egyetemi szakkollégiumot vezet és egy hivatáskereső program szervezésében vesz részt.

Bővebben ...

a(z) MTÖE médiafelelőse

Éva nyugdíjas lapszerkesztő, nagymama, könyvtár-magyar szakot végzett, a teológián hittanári képesítést szerzett.
Ma is cikkeket ír, lektorál, különféle jezsuita munkákban önkénteskedik, de legszívesebben unokáival játszik.

Bővebben ...

Éva evangélikus lelkész, hittantanár, keramikus, kulturális menedzser, mentálhigiénés szakember, pszichodramatista. Érdeklődési területe a pasztorálpszichológia és a lélektan.

Bővebben ...

Márta az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi docense, a Hittudományi Doktori Iskola témavezetője. Az egyetem Újszövetség tanszéken dolgozik. Főbb kutatási területei a a Bibliatudomány, ezen belül az Újszövetség kutatása elsősorban társadalomtudományi módszerek segítségével, a Biblia értelmezésének kérdései, Újszövetségi kortörténet.

Bővebben ...