2012/13 évi előadás-sorozatunk:

Misztika vallás- és felekezetközi kontextusban

„És vette Mirjám, a prófétanő, Áron nővére, a dobot kezébe…” (Ex 15,20)

A Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesülete által létrehozott előadássorozat arra kívánja felhívni minden Istent szerető vagy éppen még csak kereső – bármely valláshoz ill. felekezethez tartozó – ember figyelmét, hogy a misztika egy olyan út, amely nem elválaszt, hanem összeköt bennünket.

A keresztény hagyomány jól ismeri az Istennel való misztikus egyesülés vágyát. A zsidó misztikusok hosszú utat tesznek meg, hogy tökéletesen megtisztulva helyet kapjanak az Örökkévaló cadikjai (igazai) között. A „misztika” fogalmának segítségével olyan szellemi távlatok is leírhatóak, amelyek a távol-keleti bölcsességben is megjelennek. E távlatok elnevezéseként a „közvetlen ösvény” kifejezés használatos, amely már az elméleti kifejtés területén is próbára teszi a szokványos gondolkozási mintákat. Az utak különfélék, de ennek a belső folyamatnak az eredménye mégis ugyanaz, az ember szíve átalakul úgy, hogy mindenben az egységet és nem a különbözőséget keresi, hogy végül „Isten legyen minden mindenben” (1 Kor 15,28).

Az előadások a valláskutatás különböző területeit érintik az Egyesület arculatának megfelelően, elsősorban női szemszögből. Ezek között megemlítendő a Szentírás-kutatás, a vallástörténeti és a vallásszociológiai kutatások, a feminista spirituális teológiai, a feminista etikai és szexuáletikai koncepciók és elemzések, a vallások és a nemek közötti párbeszéd kutatása. Jóllehet mind a misztikus, mind a feminista jelzők gyakran nagyon leterhelt, félreértett vagy félremagyarázott értelemben jelennek meg a köztudatban, mégis érdemes odafigyelni rájuk. A sorozat célja, hogy megmutassa, a látszólagosan élet idegennek tűnő fogalmak mögött rejtőző valóságot.

Az első előadó Varga Gyöngyi a keresztény spirituális teológia női aspektusát szólaltatja meg.
A következő előadás Hrotkó Larissza révén a T’nach (Héber szentírás) misztikus szövegeit más népek kulturális örökségében fedezi fel a szövegek esztétikai hatásának bemutatásával.
Perényi Zsigmond folytatja a különböző népek és vallási kultúrák misztikus gondolkodásának bemutatását egy izgalmas összehasonlító kutatás segítségével.
Majd Perintfalvi Rita az ószövetségi misztika elfeledett dimenzióira irányítja rá a figyelmet, amilyen a zene, a tánc és az erotika.
És végül Hausmann Jutta előadása a zsoltárok misztikus útját mutatja, amely az embert közelebb viszi Teremtőjéhez. Ezzel folytatjuk az ének és a tánc témáját, de vissza is térünk a spirituális teológiához és a bibliai kutatáshoz.