„A női személyiség alakulásának folyamata tele van belső
küzdelmekkel és örömteli felfedezésekkel. Ha a nő saját személyiségének tudatára ébred,
élete igazi virágzásnak indul.”

Írjon nekünk!

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Ha bármilyen kérdése, véleménye, ötlete, javaslata van, kérjük, írjon nekünk! Email-címeinket a Kapcsolat menüpont alatt is megtalálja.

Hírlevél

Ha szeretne értesítéseket kapni eseményeinkről, programjainkról, kérjük, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Videóink megtekintése - kattintson!

Kapcsolódó érdekességek

Partnereink

Magyar Női
Érdekérvényesítő Szövetség
Perczelné Kozma Flóra Nőegylet
Perczelné Kozma Flóra Nőegylet

Bejelentkezés tagoknak

Kövessen minket a Facebookon!

Látogatók

2.png3.png3.png4.png7.png4.png
Ma279
Tegnap316
A héten279
A hónapban5137
Összesen233474

Látogató adatai

  • Ip-cím: 54.161.40.41
  • Böngésző: unknown
  • Verziószám: unknown
  • Operációs rendszer: unknown

Jelenleg

11
látogatónk van

2018. július 16. hétfő, 22:27

Beszámoló a  „Hatalom és..." című kontextuális felszabadító teológiák műhelyéről
 

Rengeteg ember gyűlt össze a 47-es számú auditóriumban, a 4. bécsi felszabadulásteológiai „műhely” megnyításán. Talán azért is jöttek most ilyen sokan, mert a felszabadulás-teológiai mozgalom tagjai hirtelen rájöttek, hogy társadalmi-vallási kontextusuk eddig nem volt teljes. Ez a felismerés késztette őket arra, hogy vallástudományi határaikat a feminista teológiára is kiterjesszék.

A feministák sietve jöttek a hivásra, mint bármikor, ha lehetőség nyílik egy újabb társadalmi párbeszédre. A feminista gondolkodás haladó módszerei szellemileg és gyakorlatilag is gazdagították a felszabadulás- teológusok koncepcióját. A keresztény felszabadulási teológusok rádöbbentek, hogy az európai vallástudományi kontextus nem korlátozódhat csupán a keresztény teológiára, és a teológiai felszabadítás feladata nem csak a távoli Latin-Amerikában keresendő.

A műhely első előadójaként Elisabeth Schüssler-Fiorenza szólalt fel. Május 15-én tartott nyilvános előadásának címe: „Kyriarchale Macht und kirchliche Befreiungsbewegungen. Globale Realität und ekklesiale Vision”[1] volt. A „kyriarchális hatalom” fogalmát  Schüssler-Fiorenza  még 2009-ben vezette be a feminista teológiába, kibővítve ezzel a korábban használt „patriarchális” jelzőt. Ez a neologizmus az egyházi hierarchikus dominanciát jelöli, amit a szó hermeneutikája („a szó az Úré”) is mutat. A női eklézsia viziója pedig Schüssler-Fiorenzát egész életén át kiséri.
Lehet, hogy csak nekem tűnt fel, de a világhírű teológusnőt bemutató Gunter Prueller-Jagenteufel különösen kiemelte, hogy Schüssler-Fiorenza Csanádon, vagyis az egykori Magyarországon született. Élete során tanított Amsterdamban, Tübingenben, Berlinben, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Elisabeth Schüssler-Fiorenza a feminista hermeneutika úttörője, az ESWTR tagja, s ma is arra szólítja fel a teológusnőket, folytassák a feminista hermeneutikai kutatásokat.

Előadását egy osztrák dallal kezdte, amit egy egyházi kórusban hallott valamikor. A szövegen kissé javított, hiszen az eredeti dalban „einer” (hímnemű „egy valaki”) szó szerepel, amit feminista identitásának kontextusában Schüssler-Fiorenza nőnemű „eine” szóra változtatott.

Wenn eine alleine träumt[2]

Wenn eine alleine träumt,
ist es nur ein Traum.
Wenn viele gemeinsam träumen,
so ist das der Beginn,
der Beginn einer neuen Wirklichkeit.

Träumt unsern Traum!
Álmodd az álmunkat! Álmodd az igazságosság, a társadalmi és az egyéni felszabadulás álmát. Ez a feminista mozgalom lényege. De a keresztény feminizmust nem csak a vizió ereje hatalmazza fel  a cselekvésre, hanem Isten támogatása is.
A feminista mozgalom alanya a nő („die Frau”), amely szó egyenlő az „ember” („Mensch”) fogalommal. Éppen ezért a nő feladata a körülmények „emberivé tétele”, amely során átlépheti, sőt át is kell lépnie az egyeniségét szorító határokat. A teológus/nő jövőbe nézzen és ne feszüljön a szakterület korlátai közé. Ez a tudomány veszélye, ugyanis ott kell tudni fellépni, ahol a helyzet különösen kritikus. A kritikus pontokon!

A vallástudomány ne legyen „dogmatikus”, se „pasztorálisan teológiai”, hanem legyen kritikus és politikus. Tudomásul kell venni, hogy a hatalomnak különböző változatai vannak, a hatalom dialektikus viszonyairól szól többek között Jürgen Habermas, akire Schüssler-Fiorenza is hivatkozott. A hatalom cselekvőképességet ad, amelyet nem szabad elutasítani. Az ilyen hatalom nem egyenlő az erőszakkal, hanem a szolidaritás megvalósításával maga a „potentia” (lat. képesség, erő, hatásosság, befolyás, hatalom).
És ennél a pontnál Schüssel-Fiorenza a hatalomról való beszédét az interakció irányába fordítja. A hatalmi viszonyokat interakcióként a német viszonyszavakkal fejezi ki, amit nagyjából így értelmezhetünk: „mit” (vele), „zu” (valaki irányába), „über” (felette). Ebből a „mit” fejezi ki a női eklézsiát („Frauenkirche”), amelynek alapját a szolidaritás, a kritikus diskurzus, a tudomány és a konstruktiv gondolkodás képezi.

Előadásának következő részében Schüssler-Fiorenza a szegény és az elnyomott nőkről, valamint a nemi dualizmusról szólt. Ezen keresztül kiterjeszti az uralkodási struktúrákat a női nemre, hiszen a nők nem csak az elnyomottak, hanem az elnyomók oldalán is állnak. Az úgy nevezett „Damen” (hölgyek) szót a „Frauen” (női ember) lexemával szembesíti. A hatalom Schüssler-Fiorenza szerint piramidális alakú, vagyis nincs bipoláris rajzolata. Erre a piramidális alakra épül a „kyriarchy” szakkifejezése is.
Személyesen ugyan nem tudok egyetérteni a „hölgyek” uralmával, mert az a tapasztalatom, hogy a „női hölgyek” minden esetben az „urakon” keresztül jutnak a férfiak hatalmi mechanizmusába. Schüssler-Fiorenza azonban úgy véli, a hatalmi struktúrák nem köthetők a hímnemhez.
Azzal viszont teljes mértékben egyetérthetek, hogy a nők egyoldalú (áldozatként való) ábrázolása egyrészt nem konstruktiv, másrészt talán nem is egyértelmű. Persze már néhány éve keresem erre az ellenkező példákat, de bizonyitható eredmény még nem jött össze.
Visszatérve a női eklézsiához Schüssler-Fiorenza ezt úgy definiálja, mint a teológiailag egyenlő tagok „népgyűlését.” Semmiképp sem az egyházat érti alatta. Ez tulajdonképpen egy cselekvő szociopolitikai modell, amely nem feltétlenül csak keresztény. Szó szerint egy demokratikus képződmény, amelyet a nők jelenléte tesz demokratikussá. Hiszen a nők a nép. Ezért sem szabad „belecsúsztatni” az eklézsiát az egyházi keretekbe, amelyek a nyugati „demokrácia”, vagyis a domináns kisebbség demokráciájának példáját követik. A polgári jogoktól való megfosztás példája lehet a szerzetesnők és a nős férjek helyzete az egyházban, akik élethelyzetükből adódóan a nyugati „demokratikus” piramis alacsonyabb fokán állnak.
Ebben a rendszerben a „nőiesség” szó is más értelmet kap.
Tartalmilag meglehetősen zsúfolt, de a világosan és érthetően megfogalmazott előadásban helyet kaptak még a polgári jogok, az etika, a terhességmegszakítás és az elváltak helyzete az egyházban. De a legtöbb szó a szegény nőknek, a nők szegénységének és annak jutott, hogy az egyház a szegény nőket nemcsak, hogy magukra hagyja, de szembe is fordul velük (ld. az amerikai püspökök magatartását a terhességmegszakítás egyházi felügyeletének kérdésében).
A beszéd összefoglalására nincs is szükség. Talán csak annyit, hogy a következő napon elhangzott előadások (többek között Elżbieta Adamiak, Rebeka Anic, Thea Filipovic, ill. Hrotkó Larissza és Perintfalvi Rita az ESWTR ill. MTÖE képviseletében) a nyitó előadás mondanivalóját gyakorlati példákkal és saját teológiai tapasztalataikkal erősítették meg.

* * *

Pénteken és szombaton az előadások 9 órától kb. 18. 30-ig tartottak. Elsőnek Elżbieta Adamiak „Gottes Macht ist anders. Befreiende Aspekte der Rede vom leidenden Gott”[3] című előadással folytatta az előző esti teológiai eszmecserét. Az ismert lengyel teológusnő ebben az előadásban túlment a dogmatikai kutatáson, amely munkasságának központi kontextusát képezi. Úgy véli, hogy a szenvedő Isten a teológia egyik legfontosabb témája, amelyet saját és más nemzedékek kortársainak szenvedéstörténeteivel fejtett ki. A diskurzus fókuszában Abraham Josua Heschel története és politikai-társadalmi műve állt, aki résztvett a II. vatikáni zsinat „Nostra aetate” nyilatkozatának megfogalmazásában. 1971. márciusában VI. Pál pápa audiencián fogadta Heschelt, akinek politikai írásait nagyra értékelte. Könyveiben Heschel a szenvedő Istenről írt, miközben a mai társadalmi helyzet szintjéről idézte fel a zsidók történetét a görög-hellenisztikus kulturális és politikai elnyomás korszakától kezdve.

Melissa Rafael munkáit Adamiak ugyancsak a szenvedő Isten témájával kapcsolatban említette. Rafael a zsidó nők náci koncentrációs táborokban alakult istenképéről írt. A koncentrációs táborban nem egy patriarchális, azaz „távollévő”, hanem a jelenlévő és együttérző Isten volt velük, akinek megjelenési formája a sehina.
Előadását Adamiak Sölle életművének bemutatásával fejezte be, akinek segítségével a siró Isten képét is ábrázolta.

Rebeka Anić és Thea Filipović, mindketten horvát szerzetesek, a nők egyházi helyzetéről beszéltek a „Macht von theologischen Vorstellungen. Befragung von ekklesiologischen Vorstellungen und deren Auswirkungen auf die Lage der Frau in der Kirche”[4] című előadásban. A nővérek, akik ugyancsak az ESWTR régi tagjai, előadásukat életpéldákkal és statisztikai adatokkal tették élővé, ami különösen a teremben ülő egyházpolitikai személyekre volt hatással.

Perintfalvi Rita, az ESWTR vezetőségének tagja, a MTÖE elnöke a nők misztikai élményének jogosságáról és hermeneutikai hatásáról szólt a „Macht-Erotik-Mystik. Das Hohelied 5,2-8 und die mystischen Texte von Mechthild von Magdeburg”  (Hatalom–Erotika–Misztika. Énekek éneke 5,2-8 és Magdeburgi Mechtild misztikus szövege) című előadásában. Perintfalvi Rita, aki egyidejűleg a bécsi teológiai műhely egyik szervezője is volt, Mechtild beszédét az „égő Istenről” alkalmazta az Énekek éneke feminista hermeneutikájára.

Ugyanezen a napon jómagam [Hrotkó Larissza] is tartottam előadást „Recht auf Freiheit aus der Sicht feministischer praktischer Theologie” (A szabadsághoz való jog a feminista gyakorlati teológia szempontjából) címmel. Ebben különösen hangsúlyoztam a női hálózatok létrehozásának fontosságát. Pozitiv példának hoztam fel a zsidó „Bét-Debora” feminista hálózatot és saját egyesületünk, a budapesti Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének gyakorlatát.

Az előadás lényegét így lehetne röviden összefoglalni:

In the invitation of the theological workshop the organizers talked about various liberation-theologies. In my paper I intend to show the theological aspect of liberation in Jewish context. In Jewish religion the experience relevant to liberation theology is primarily applied by feminist movements and networks. This experience is used by the feminist movement as the improvement of women’s self-consciousness as well as for the support of people’s sexual independence. However, few women join the feminist movement and this phenomenon is due to the contribution of errant family and sexual policy of feminism. In the field of the liberation of religious women, the oecumenic association of Hungary’s female theologues presents itself as interesting experience.
Social relations may be significantly influenced, what is more, reorganized by the crisis of sexual identity in European societies.
The researchers of religions and theologues alike may not turn away from this problem, given the fact that societies have already legitimized the changes in sexual identity. The problem has to be also addressed from the theoretical point of view, bringing with itself the reconsideration of such things as normality and pathology.

Beszámolómban nem térhetek ki minden előadásra, de Teresa Forcades i Vila, barcelonai orvosnő és teológusnő, bencés szerzetes és az ESWTR vezetőségének tagja előadásáról még feltétlenül szólnom kell. Előadását szombaton tartotta, de már az előző napon részt vett az esti politikai „pódium-beszélgetésben”, amelynek során az általa is vezetett spanyol ellenállási mozgalom demokratikus vezetéséről beszélt. Előadásának címe „Macht als Uniformität. Eine queer-trinitarische Perspektive”[5] volt. Ebben tulajdonképpen már jelentkezett is a felhívásomra, hogy a teológusok sürgősen vegyék fel a szexuális önmeghatározás problémáját mint a felszabadulás és a társadalmi egyensúly létrehozásának lehetőségét. Teresa nővér a nemek biológiai létrejöttéről referált, majd áttért a nemiség teológiai jelentőségére, aminek során nem mutatott „transz-fóbiát”, de felhívta a hallgatók figyelmét a művi beavatkozás és a hormonális kezelések veszélyére. Megjegyzem, hogy egy politikustól több társadalmi vonatkozást vártam volna el, de erre valószínűleg nem volt ideje.

Sajnos, az én időm is lejárt, noha még rengeteg érdekes előadásról lehetne beszélni, például Esra Demir „Die erste Negation im Koran und der weibliche Körper” az iszlám világából, és Petra Steinmaier-Pösel „The Power of Alternative Visions. Mystical experience as driving force for resistance and world-transforming commitment” előadásáról, amelyben két különböző női élettörténetről szólt.

A fentieket összefoglalva: Bécsben jártunk, sokat tanultunk, de tanítottunk is!


[1] Ford.: „A kyriarchális hatalom és az egyházi felszabadulási mozgalmak.  Globális valóság és eklézsiavizió”.
[2] Ford.: „Ha egy nő egyedül álmodik”
[3]
Ford.: „Isten hatalma más. A szenvedő Istenről szóló beszéd felszabadító aspektusai.”
[4]
Ford.: „A teológiai elképzelések hatalma. Az ekléziológiai elképzelésekről szóló körkérdés és azok hatása a nők egyházi helyezetére.”
[5]
Ford.: „Hatalom mint uniformizálás.  Egy queer-trinitárius perspektíva.”

Hrotkó Larissza


Egyesületünk örömmel fogadja támogatásukat céljai megvalósításához.
A pártfogást és segítséget előre is hálás szívvel köszönjük!
Isten áldása kísérje életüket,
és segítse Önöket nagy terveik megvalósításában!
 


Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesülete
UniCredit Bank
Swift-kód: BACXHUHB
Számlaszám: HU65 1091 8001 0000 0062 7729 0003